Munkahelyi közösségépítés: hogyan lehet erős, eredményes kollektívát építeni? Már az elején tisztázzuk az elvárásokat
Szerző: Nagy Andrea 2022.12.19.
A legtöbb üzleti siker mögött egy jól működő csapat áll. Az, hogy milyen a kollégák egymáshoz való viszonya, nagyban befolyásolja, hogy milyen hangulat uralkodik a munkahelyen.
Ám korántsem csak ez gyakorol hatást rá: a közösség minősége hatással van a csapat és az egyes dolgozók eredményességére, illetve a fluktuáció mértékére is. A jó munkahelyi kapcsolatok a munkavállalók számára közel olyan fontosak lehetnek, mint a megfelelő fizetés vagy maga a munkakör.
Ma már szerencsére nem jellemző, hogy a munkáltató úgy gondolja, hogy a jó hangulat hátráltatná a dolgozókat a hatékony munkavégzésben, sőt egyre ismertebb és elfogadottabb az a tény, hogy ennek valójában épp az ellentettje igaz. A gyenge, konfliktusokkal, feszültségekkel terhelt közösség a valódi hátráltató tényező.
A home office mind nagyobb térhódításának idején különösen fontos, hogy a közösen töltött idő alatt szerephez jusson a közösségépítés is.
Melyek az erős közösség jellemzői?
Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi jellemzi az erős munkahelyi közösségeket. Az ilyen csapatokban a kollégák megbíznak egymásban, tisztelik és támogatják egymást. Értik és elfogadják, hogy különbözőek, és gyakran pontosan ez teszi őket eredményessé. Természetesen felmerülhetnek közöttük nézeteltérések, ám azokat kulturált és konstruktív módon tudják rendezni. Remekül dolgoznak együtt a közös célok elérésének érdekében, különösen hatékony körükben a kommunikáció. A jó csapatoknál megfigyelhető az asszertív kommunikáció és a magas szintű érzelmi intelligencia. Az ilyen közösségeknél jó hangulat uralkodik a munkahelyen, hosszú távon pedig a kollégák között barátságok is szövődhetnek.
A munkahelyi közösségépítés lépései
Bár a közösség fejlődése nagyban múlik a dolgozókon, a vezetők is többféleképpen támogathatják az összekovácsolódást. Példának okáért már az állásra jelentkezők kiválasztásánál sem árt szem előtt tartani olyan szempontokat is, hogy az adott jelölt hogyan illeszkedik majd a csapatba. A vezetőnek többek között a következőkre ajánlott törekednie:
Avassa be az újonnan érkezőket!
Az új csapattagok a vérmérsékletük függvényében általában egy darabig csendes megfigyelőként vannak jelen. Érdemes támogatni a beilleszkedésüket, körbevezetni őket az épületben, bemutatni a kollégákat, az egyes feladatköröket. Már az elején javasolt tisztázni az elvárásokat, hogy pontosan mire is számítunk az új munkavállalótól, hogyan képzeljük el a szerepét, melyek a közösség már meglévő értékei, amit kiváltképp fontosnak tartunk, mik a szervezet célkitűzései, elvei.
Ismerje meg a munkavállalóit!
A jó vezetőnek, aki erős közösség létrehozásán fáradozik, meg kell ismernie a munkavállalóit. Egy csapatra nem lehet homogén közösségként tekinteni, az egyes személyek teljesen eltérők lehetnek. Kinek mi a története? Mik az erősségei? Milyen egyéni célkitűzései vannak, hogyan motiválható? Szánjon időt a négyszemközti megbeszélésekre is. A dolgozók megismerésében például a személyiségtesztek segíthetnek. Ezek használata azért is ajánlott, mert a kitöltők is jobban tisztába kerülhetnek saját magukkal, ami szintén támogathatja a csapatdinamikát.
Szerepek, feladatkörök definiálása
A munkahelyi konfliktusok jelentős része a nem tisztázott feladatkörök eredménye. Fontos, hogy a csapat minden tagja tisztában legyen azzal, hogy milyen szerepet tölt be a szervezet életében, és ehhez milyen teendők, felelősségek tartoznak. Így elkerülhetők a szerepkonfliktusok és a félreértésekből adódó súrlódások is.
Pozitív visszacsatolás
A pozitív visszajelzés mindenkinek jólesik, komoly motivációs tényező, ami még hatékonyabb munkavégzésre sarkall. Vezetőként gondoskodjon róla, hogy a közösség, illetve az egyes dolgozók is megbecsülve érezzék magukat. Ha valaki valamiben jó, emelje ki. Ha a csapat jól teljesített, tegye szóvá, ha mód van rá, ünnepeljék meg. Lényeges, hogy mindenkivel foglalkozzon, a kivételezés feszültséget szülhet a közösségben.
Fektessen hangsúlyt a kommunikációra!
A jó kommunikáció az erős közösség alapja, nem lehet eléggé hangsúlyozni a fontosságát. Jusson idő a feladatok, problémák, ötletek megvitatására. A kommunikációs képesség fejleszthető, érdemes benne célzott tréningekkel támogatni a munkavállalókat.
Értékelje a sokszínűséget!
Minél színesebb a csapat, minél többféle személyiségű, képzettségű és érdeklődési körű ember dolgozik benne, annál többet tanulhatnak egymástól, és annál többféle feladatot tudnak teamként hatékonyan megoldani. Ez pedig összekovácsolja őket.
Szerezzenek közös élményeket!
A munkán kívüli, közös élményszerzést elősegítő csapatépítők szintén jó eszközei a közösségépítésnek. Ezeken ideális esetben alkalom kínálkozik egymás mélyebb megismerésére. Érdemes néhány szórakoztató feladatot is bevetni, amelyeket együtt kell megoldaniuk a csapattagoknak.
Az AGORA Intézet Élményalapú csapatépítő programja segít, hogy az azonos, illetve különböző szinteken dolgozó kollégák jobban megismerjék egymást. Hatására elmélyül a bizalom, csökken a fluktuáció, nő a munkatársak elkötelezettsége a szervezet iránt. Itt olvashat róla bővebben.
