Vezetői megbeszélés: amit egy jó menedzser sosem mond a mítingeken
Szerző: Nagy Andrea 2022.11.28.
Valószínűleg mindenki bosszankodott már a mítingeken azon, hogy az értekezlet megakasztotta a munkájában, ellenben nem volt elég informatív és konstruktív, az egészet le lehetett volna rendezni néhány üzenetváltással is. A megbeszélések a szervezet működésének alapvető, ám sokszor kifejezetten időigényes részét képezik.
A vezetők kommunikációja kiváltképp hatással lehet rá, hogy a munkavállalók milyennek értékelik utólag az értekezletet. Ideális esetben a rendszeres mítingeken lehetőség van rá, hogy a dolgozók értesüljenek a szervezet eredményeiről, az aktuális változásokról, célkitűzésekről. Olyan közeget teremtenek, amely minden résztvevőt nyitott kommunikációra, kreatív ötletelésre sarkall. Amennyiben a megbeszélések valóban hasznosak, elősegítik, nem pedig hátráltatják az alkalmazottak munkáját. A megbeszélés irányítása többnyire a vezetők kezében van, így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan kommunikálnak, milyen légkört teremtenek. A következőket például jobb, ha elkerülik.
„Gyorsan túl leszünk rajta”
Aligha van olyan munkavállaló, aki örül neki, ha a kelleténél hosszabbra nyúlik a nap közepére betervezett míting, így a fenti mondatot akár biztatónak is értékelhetnénk. Ugyanakkor, ha valaki ezzel indítja a megbeszélést, gyorsan meg is alapozza a negatív hangulatot. Továbbá azt is eléri, hogy a résztvevők ne vegyék túl komolyan a találkozót, legjobb esetben is egy kipipálandó napirendi pontnak, de leginkább felesleges eseménynek tartsák azt. Egy jó vezető végig hitelesen képviseli, hogy a míting értékes együtt töltött idő.
„Erre most nincs időnk”
A míting nem egy frontális előadás, általában szorosan hozzátartozik a lényegéhez, hogy a dolgozók hozzászólhatnak a témákhoz, megoszthatják a gondolataikat és kérdéseket tehetnek fel. Előfordulhat, hogy szűk időkeret áll csak rendelkezésre, ám az semmiképpen sem veszi ki jól magát, ha egy megszólalóba különösebb magyarázat nélkül, pusztán az időkeretre hivatkozva fojtják bele a szót.
„Ezt már próbáltuk korábban”
A mítingeken a közös ötletelések különösen értékesek. Könnyen lehet, hogy valaki olyan elképzeléssel áll elő, amely már elhangzott vagy kipróbálásra került korábban, ennek felhánytorgatása helyett célszerűbb azonban egyszerűen megköszönni, hogy megosztotta a gondolatait. Az idézett mondathoz hasonló letorkolások könnyen eltántoríthatják a jelenlévőket az aktív részvételtől.
„Megoldanátok egyedül?”
Egy jó főnök képes delegálni a feladatokat, de ez nem azt jelenti, hogy a projektben teljesen magára hagyja az alkalmazottait, és akkor sem vonódik be, ha egy segítséget igénylő problémával fordulnak hozzá. A megbeszéléseken a dolgozók előállhatnak aggályokkal, bonyolult helyzetek ismertetésével. Ilyenkor a fenti kérdés természetesen nem jelent sem megoldást, sem konstruktív megszólalást. Szintén nem elegendő egy új teendő ismertetésekor, amikor világos instrukciókra, tiszta kommunikációra van szükség.
„XY megint elfelejtette/elrontotta/elkésett vele”
A meetingeken mindenképpen kerülendő az ujjal mutogatás, egy-egy dolgozó fókuszba helyezése. Ez rendkívül kellemetlen helyzetbe hozhatja a munkavállalót a kollégái előtt, szükségtelen feszültséget szül, a megbeszélésekkel kapcsolatos szorongás kialakulásához vezethet. A vezetői értékelés lehetőség szerint négyszemközt történjen.
Mindezeken túl a hatékony vezető tudja, hogy mi a célja az adott meetingnek, felkészül a mondandójával, mérlegeli, hogy milyen hosszúságú legyen a megbeszélés, gondoskodik róla, hogy mindenki szóhoz jusson. Az AGORA Intézet értekezletvezetés képzésén a résztvevők megismerkedhetnek az értekezlettartás legfontosabb elemeivel, megtanulnak például olyan facilitáló és problémamegoldó technikákat, amelyekkel képesek lesznek a rendelkezésre álló időkereten belül aktivizálni a jelenlévőket. A képzésről további információt itt talál.
