Delegálási módszerek, amit minden jó vezetőnek ismernie kell – Az egyik legfontosabb vezetői képesség
Szerző: Nagy Andrea 2022.11.14.
Az igazán hatékony vezető egyik ismérve, hogy tisztában van a delegálási módszerekkel és azok fontosságával is. Tudja, hogy nem képes minden feladatot egyedül elvégezni, és sokkal célravezetőbb, ha a folyamatokba bevonja az alkalmazottait is.
Az ember hajlamos olykor abba a hibába esni, hogy úgy gondolja, ahhoz, hogy egy adott munka megfelelően el legyen végezve, neki kell vele foglalkoznia. Hatványozottan igaz ez a vezetőkre, akik úgy érezhetik, hogy csak ők látják a teljes képet, vannak az összes szükséges információ birtokában. Könnyen belátható viszont, hogy hosszú távon semmiképp sem célravezető, ha valaki mindent kézben akar tartani. Mindez amellett, hogy aránytalanul nagy terhet ró rájuk, csökkenti a szervezet hatékonyságát és a munkavállalók motivációját is.
Hatékony delegálási módszerek
A delegálással időt, energiát lehet spórolni. Ráadásul, ha megtaláljuk, hogy milyen feladatokra melyik dolgozók a legalkalmasabbak, a vállalat eredményessége is ugrásszerűen megnőhet. Természetesen nem minden munka delegálható. Az első lépés, hogy meg kell határozni azokat a tennivalókat, amelyekhez ragaszkodni kell és azokat is, amelyek nyugodt szívvel kioszthatók. Ahhoz, hogy valaki igazán sikeres vezető legyen, a következő szempontokkal, delegálási módszerekkel érdemes megismerkednie.
A delegálási módszerek alapja: a munkavállalók megismerése
A valóban sikeres delegálás alapja a munkavállalók erősségeinek, motivációinak alapos megismerése, feltérképezése. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy minden feladat, részfeladat a lehető legalkalmasabb gazdára találjon. A felelősség és a kihívás lelkesítheti is a dolgozót, különösen, ha összecseng az érdeklődési körével, szervezeten belüli céljaival.
A kívánt eredmény világos meghatározása
Amennyiben a delegálónak van elképzelése arról, hogy milyen eredményt szeretne látni, fontos, hogy abba a munkavállalót is beavassa. Az instrukciókkal nem kell fukarkodni, ám lényeges, hogy a dolgozó érezze, hogy van mozgástere és azért lett kiválasztva az adott feladatra, mert kompetens. Így bátrabban és önállóban vághat neki a teendőknek, mintha az lenne a benyomása, hogy nem bíznak a döntéseiben és a módszereiben. A bizalomhiány áshatja alá leginkább a delegálás folyamatát.
Visszajelzések
A visszajelzések a vezető és a dolgozó munkáját is segítik. A projekt ideje alatt érdemes lehet négyszemközt zajló meetingeket tartani, amelyen a felek bizalmas légkörben megbeszélhetik, hogy hogy áll épp a folyamat, tisztázhatják a felmerülő kérdéseket, problémákat. Fontos, hogy a munkavállaló a feladat végeztével is visszajelzést kapjon. Érdemes közösen kielemezni az elmúlt időszakot, hangsúlyozva a pozitívumokat és átbeszélve a fejlesztendő területeket is.
A lehetőségek megteremtése
Nem elegendő kiadni a feladatot, meg is kell győződni róla, hogy minden feltétel és körülmény adott az elvégzéséhez, legyen szó akár eszközökről, akár készségekről. Például ha az adott munkához a dolgozónak egy általa még sosem használt programot kell alkalmaznia, elengedhetetlen, hogy előbb megtanulja az alapokat. Ha ehhez képzésekre, tréningekre van szükség, érdemes szem előtt tartani, hogy ezek akár hosszú távú befektetések is lehetnek, amelyek jócskán hozzájárulhatnak a munkavállaló elkötelezettségéhez és eredményességéhez egyaránt.
Bár sokan nem így gondolnak rá, a delegálás egy képesség, méghozzá az egyik legfontosabb soft skill, amellyel a vezetők rendelkezhetnek – és szerencsére javítható. Az AGORA Intézet vezetőfejlesztési képzései ebben is segíthetnek.
