+36 20 595 3233 info@agoraintezet.hu

Bihari Liliána Ágnes

„Szellemi műhely tudásból és őszinteségből”- ez nekem az Agora

A gimnáziumi katedráról igazolt át Bihari Liliána Ágnes tréner, tanácsadó

 

„Szeretettel és szenvedéllyel fejleszteni” ez az ars poeticája a legtöbbször „frusztrálóan” jókedvű csapattagunknak. Lil soft skills tréner, a kommunikáció, a konfliktus- és stresszkezelés, az önismeret elhivatott gyakorlója és hirdetője. Talán az a titka, hogy mindenkire teljes elfogadással tekint és közben már látja benne a fejlődés iránti fogékonyságot, ráálmodva azt a végeredményt, ahová meg fog érkezni. Ráadásul nagy kvízjátékos és imád táncolni. Ismerjétek meg Ti is!

 

Honnan érkeztél az Agorába?

Német nyelvtanárként dolgoztam nyelviskolákban, majd pedig egy gimnáziumban. Nagyon szerettem tanítani ezeken a helyeken, miközben tudtam és éreztem, hogy leginkább a csoportdinamika érdekel, az emberi kapcsolatok, a kommunikáció az igazi terepem, ráadásul a hivatalos oktatási struktúrából, az iskolai rendszerekből mindig kilógtam – ezért is indultam el a tréneri hivatás felé.

 

Mit csinálsz itt?

Tréner és tanácsadó vagyok. A legfontosabb, hogy amit én magam megtanultam a kommunikációról, konfliktuskezelésről, stressz kezelésről, azt szenvedéllyel és szeretettel adom át.

Azt tapasztalom, hogy rengeteg feszültség és konfliktus keletkezik abból, hogy nem értjük jól egymást. A munkámban és az életemben is azt kutatom, hogy hogyan lehet jól és előrevivően kommunikálni. Abban segítek, hogy rálássunk arra, hogy a berögzült mintákon kívül, hogyan tudunk más úton elindulva megoldani egy-egy konfliktust. Eljutva akár odáig is, hogy nem minden problémának van mindenki számára jó megoldása.

Ami pedig a stresszkezelést illeti, élvezettel mutatok rá a tréningjeimen, hogy nem ördöngösség, néha más perspektívából is ránézni az életünkre, hogy mindenki tud fejlődni, magasabb szintre emelkedni a tudatosságban.

 

Mi tetszik legjobban az Agorában?

Az Agora egy hamisítatlan szellemi műhely, ami tudásból és őszinteségből áll össze. Pedig: eltérő karakterű emberekből áll a csapat, de a különbözőségek nem összefeszülnek, hanem megtermékenyítik egymást. Emberileg, szakmailag inspiráló közegbe kerültem itt.

 

Mi a szupererőd?

Talán az, hogy olyan oldott, bizalmas és elfogadó légkört tudok teremteni, amely nagyban segíti az önelfogadást, ami minden fejlődés alapja. Én mindenkire úgy tekintek, hogy már látom benne az értékességét, és ráálmodom azt az eredményt, ahová meg fog érkezni.

 

Mit tanultál meg a hivatásodnak köszönhetően önmagadról?

Hogy akármilyen gyakorlottnak is érzem magamat, mindig lehet fejlődni, továbblépni. Amikor pedig feszült vagy dühös vagyok, könnyebben eszembe jut, hogy: jé, ez az a helyzet, amiről azt tanítom, hogy ebből ki lehet lépni.

Nagyon előrevivő, hogy folyamatos tükörben vagyok – ez a szervezeti kultúránkból is fakad. A visszajelzés kérések, adások nagyon meghatározóak nálunk.

Mindemellett, én a passzív stílusból jövök az asszertívbe, azt pedig a tréningeknek köszönhetően látom, hogy miben más ez az utazás egy agresszív stílusból érkezőnek. Szóval, sokkal inkább bele tudok bújni a többi ember bőrébe. Ez nekem személyiségdúsulást is jelent.

 

Mi a legfontosabb, amit a hivatásodnak köszönhetően megtanultál?

Lenyűgöz, hogy micsoda összefüggések léteznek az emberi életút és szervezetek életútja között. Nagyon érdekelnek a családi, emberi, szervezeti életciklusok hasonlóságai, a gazdasági élet finom részletei, dinamikája. Ezeken keresztül látom azt is, hogy mennyire lifelong learning ez a hivatás.

 

Mire vagy a legbüszkébb?

A tréningek végén az áldott jó hangulat, hogy az önzésből, saját fókuszból közösségi fókuszra lehet váltani, hogy ezt közösen hoztuk létre, együtt lehetünk erre büszkék – ez semmihez sem hasonlítható érzés.

Egyik résztvevőm mondta egyszer, hogy olyan volt az együtt töltött két nap, mint egy lelki wellness.

 

Mit jelent Neked a szakmai hitelesség?

Egyrészt azt, hogy folyamatosan képzem magamat, tehát az önfejlesztést. Másfelől, hogy a magánéletben ugyanúgy viselkedem, mint amit a tréningeken tanítok. Ha a stresszkezelést nézzük például: nem vagyok feszült, izgága ember. Egy barátom szokta is mondani, hogy az ő számára szinte frusztráló, hogy jókedvűen és sugárzóan ébredek és működöm egész nap. Igazi értelmet pedig akkor nyer az optimista szemléletem, ha ezt át is tudom adni a velem érintkezőknek.

 

Mi tölt fel? Mi doppingol?

Leginkább a kapcsolódásokban megélhető mély és magas élmények. A hatalmas együtt nevetések ugyanúgy, mint a komoly, mély megérintő, intim beszélgetések. Vagy ha szellemi inspirációban közösen teremtünk valamit társakkal, illetve a mozgás és a tánc. Tehát test, lélek, szellem. Ja és rendszeresen kvízezek jó társaságban.

 

Mi jelent kihívást?

A struktúrákban, rendszerekben való fegyelmezett működés állandó kihívás a számomra.

 

Mi a praktikád, hogyan tuningolod fel magad, ha nem vagy a legjobb passzban és teljesíteni kell?

Ez már önműködő, úgyhogy nehéz tetten érni. Csak annyi kell hozzá, hogy emberi interakcióba kerüljek és már működik is.

 

Mi az, amit senki sem gondolna rólad? Milyen őrültséget csináltál már?

Érettségi után a legjobb barátnőmmel stoppal elutaztunk Velencébe. Akkor el is határoztuk, hogy 13 évente megismételjük. Másodjára már vonattal mentünk, és idén telik le az újabb 13 év…

 

Mi az, amit biztosan szeretnél megvalósítani?

Saját családot szeretnék, rendezettséget kívül és belül, és nagyon szeretnék egy rózsakertet.

Ha biztosan tudnád, hogy valóra válna, mit kívánnál?

Növekedjen úgy az érzelmi intelligencia és az empátia készség, hogy jobban tudjanak kommunikálni egymással az emberek. Ehhez az is kell, hogy tisztában legyenek önmagukkal és legyenek őszinték egymáshoz, pontosabban – vagy mindenekelőtt önmagukhoz. A hivatásomban pont ezt a kívánságot szolgálom, tehát összeérnek a szálak.

 

Mit tennél, mivel foglalkoznál még (többet) szívesen, ha lenne időd, lehetőséged…?

Portré fényképezést és táncolni tanulnék.

 

Minden jog fenntartva. © 2021 AGORA Oktatási Intézet Kft.